A NÁTHA SZÖVŐDMÉNYEI:

A szövődmények közül egyidejűleg több is felléphet és az alábbi sorrend a betegség lehetséges időbeli kiterjedését mutatja.
Gennyes orrfolyás: ha az orrváladék - levegőből, vízből származó - gennykeltőkkel bakteriálisan felülfertőződik és sűrű sárgás-zöldes váladék folyik az orrból.
Arcüreggyulladás: alakul ki, ha a gennyes orrfolyás időben elhúzódik és megfertőzi az orr melletti üregeket. Fülkürthurut:  kialakulása a már fertőzött arcüreg és további gennyes váladékpangás tovaterjedése esetén várható.
Savós középfülhurut: az elzáródott fülkürt gyulladásokat indít el a középfülben, ez a legtöbb gyermekkori nátha velejárója.
Orrmandula  gyulladás:  ha az orrból a légutak és fülek felé igyekvő fertőzés túltelíti az orrmandulát és az megduzzad.
Gége- és légcsőhurut: jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki, a beteg orrmandulából kicsorgó váladék apró nyálcseppek formájában a gégén át beporlasztódik a légutakba. A mellkas középvonalában kellemetlen égő fájdalommal, rekedtséggel, száraz, kínzó köhögéssel jár.
Hörghurut: alakul ki, ha a tovaterjedő fertőzés eléri a hörgőket. Ez először gyakori száraz köhögésben nyilvánul meg, amely majd átmegy hurutos köhögésbe. Produktív, köpetürítéssel járó köhögés kíséri.

Savós középfülhurut

A savós középfülhurut (ez nem azonos a középfülgyulladással) a nátha szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki. A hosszan elhúzódó orrfolyás általában az orrmelléküregek gyulladásához vezet. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya az orr és a fülkürt eldugulását eredményezi, a fülkürtszellőzés megszűnését idézi elő, fülkürthurutot okoz. Ha a náthás állapotot nem szüntetjük meg középfülhurut alakul ki. Különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni, mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, egyedüli tünete a meggyengült hallás (átlagosan 30-40dB), amely többnyire hangos beszédben, figyelmetlenségben - mert rosszul hall - vagy hangos TV hallgatásban nyilvánul meg. Ez lehet figyelemfelkeltő a szülő számára.

Ha sikerül idejében felfedeznünk gyermekünk gyengülő hallását, a középfülhurut rövid idő alatt gyógyítható. A bekövetkezett halláscsökkenés javulása sajnos megjósolhatatlan.

A középfület a dobhártya és a mögötte lévő borsónyi kis üreg alkotja. Ebben a kis üregben találhatók a hallócsontok. Egy kis csatorna köti össze a középfület az orrgarat hátsó részével, ez a fülkürt. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodásoktól. Gyermekkorban az orrüreget a középfüllel összekötő fülkürt rövidebb, tágabb és egyenesebb lefutású, mint felnőttkorban, ezért az orr felől, a tágabb fülkürtön át, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a fülkürtbe.

• A savós fülkürthurut fájdalommentes, ezért sokszor teljesen észrevétlenül alakul ki. Csak a fokozódó halláscsökkenés figyelmeztet legtöbbször a szövődmény fellépésére. Előfordulása óvodáskorban a leggyakoribb.
• Timpanometriai vizsgálat szolgál annak megállapítására, hogy van-e folyadék a fülben, van-e elegendő levegő a dobüregben. A mérés eredményéből lehet következtetni a hallás jóságára.
• Ha az orr bedugul, akkor eldugul a fülkürt is. Ennek következménye az, hogy a nyelőmozgások révén nem jut levegő a középfül üregébe, így az ott lévő levegő elhasználódik és a középfülben légüres tér(vákuum) alakul ki. A dobhártya emiatt behúzódik, elveszíti fényét és a mögötte kialakult vákuumos szívóhatás következtében testnedvek áramolnak a dobüregbe, kitöltve azt. A dobüregbe beáramlott folyadék kezdetben vízszerű, áttetsző rózsaszínű. Nem okoz fájdalmat mindaddig, amíg a fülkürtön át kórokozó nem jut a középfülbe. Ha ez megtörténik, nagyon gyorsan kialakul a magas lázzal és heves fülfájással járó középfülgyulladás. Ekkor már a fülfelszúrás nem kerülhető el, ugyanis a fájdalom és a láz csak akkor múlik el, ha a gyulladásos folyadék kiürül a dobhártya mögül.

Az idejében észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb és nem jár fülfelszúrással.

Nem elegendő magát a szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó hurutos állapot kezelése is. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.

Orrszívóval történő váladékleszívás előtt és után váladékoldó és érösszehúzó orrsprayt kell használni akár 4 héten át. Fontos a fülmelegítés is. Ezt mindig mindkét oldalon kell egyidejűleg alkalmazni. Ajánlott a gyógyszertárakban kapható gyógysapka használata, egy-egy alkalommal kb. 20 percig, naponta többször is.

TÜNETEI: a fokozatosan gyengülő hallás.

TEENDŐK A SAVÓS KÖZÉPFÜLHURUT ELKERÜLÉSÉHEZ:

• Az orrfújást nem kellő  hatékonysággal  végző  kisgyermekeknél, -  nátha esetén,  -  rendszeres  orrváladék leszívás végzése;
• Az  orrleszívást követően a duzzadt orrnyálkahártya és még bennrekedt váladék miatt levegővételkor észlelt furcsa hang, "a szortyogás" megszüntetése gyulladáslohasztó és váladékoldó orrspray használatával;
• Mindkét fül egyidejű melegítése az erős fájdalom mérséklése, a gyenge fájdalom megszüntetése, a fülkürt szellőzés javítása és a fül teltségérzés csökkentése érdekében.

Középfülgyulladás

A heveny gennyes középfülgyulladás a 12 éves kor alatti gyermekek egyik leggyakoribb betegsége, amely a nátha szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki, amit elősegít a fülkürt működésének zavara és a
szervezet ellenállóképességének csökkenése.

KIALAKULÁSA:

A hosszan elhúzódó orrfolyás, az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya az orr eldugulását eredményezi, ami általában az orr-melléküregek gyulladásához, - ezen belül is elsősorban arcüreggyulladáshoz - vezet. Az akadályozott orrlégzés az orr és a fül között elhelyezkedő fülkürt recsegését, pattogását is előidézheti és hurutossá is válhat, átmeneti halláscsökkenést okozva. Ha a náthás állapotot idejében nem szüntetjük meg - különösen kisgyermekeknél,- ráterjedhet a középfülre is, az orrmandula, a légcső és a hörgők gyulladása is társulhatnak a náthához.

Az újszülöttek hanyatt fekvő testhelyzete miatt az orrváladék az - amúgy is hátrafelé lejtő - orrüregben hátrafelé csorog. Az orr öntisztító rendszere is hátrafelé, az orrgarat irányába sodorja a kórokozókkal fertőzött orrváladékot, ahol a fülkürt nyílása helyezkedik el.

Az orrüreg hátsó végén található orrmandula feladata gyermekkorban (szerepe megszűnésével, a felnőttkor kezdetére visszafejlődik) a kórokozók, s ezáltal a felső légúti gyulladások tovaterjedésének megakadályozása. Miközben összegyűjti a kórokozókat, maga is telítődik velük és eközben megduzzad. A duzzadt orrmandula is akadályozza a fülkürt szellőzését. A nátha megszűnésével az orrnyálkahártya duzzanata is megszűnik és az orrmandula gyulladás is lelohad. Ha ez utóbbi mégsem következik be, akkor a tartós orrmandula duzzanat a gyakori gyermekkori középfülhurut előidézője lehet. A nátha elmúltával fontos a tartós duzzanatot meglétét kizárni középfül vizsgálattal és orrmandula nagyság ellenőrzéssel.

A fülkürthurutot különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni, mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, csak teltségérzéssel a fülben, vagy esetenként rövid ideig tartó, hasító fájdalom érezhető csak, egyedüli tünete a meggyengült hallás (átlagosan 30-40 dB), amely többnyire hangos beszédben, a gyermek figyelmetlenségben, - mert rosszul hall, - vagy hangos TV hallgatásban nyilvánul meg. Ez lehet figyelemfelkeltő a szülő számára.

KIALAKULÁS FOLYAMATA, STÁDIUMAI:

A heveny gennyes középfülgyulladás néhány óra, vagy néhány nap alatt alakul ki. A betegség kialakulási folyamata során előrehaladva, egyre kevésbé tűrhetővé válnak a beteg tünetei és a panaszai.

• A betegség kezdeti állapotára a levegőhiányos középfül, a kissé behúzódott, áttetsző, jó fénytükrözésű dobhártya jellemző és a dobhártyán az érrajzolat válik láthatóvá, különösen a kalapácsnyél erei láthatók jól. Ekkor a beteg gyermek még csak enyhe fülfájdalomra, minimális hallásromlásra panaszkodik, csupán hőemelkedése van.
• A  következő  stádiumban  a  nyálkahártya  megduzzad,  a  dobüreg  légtere  beszűkül,  majd  savóval  telítődik,  a dobhártya teljesen vörössé válik. A beteg gyermek erőteljes fülfájdalomra és jelentős mértékű hallásromlásra panaszkodik.
• A végkifejlet állapotában a dobüreg, illetve az egész középfül gennyel telik meg, amely tovább szaporodik jelentős nyomást gyakorolva a dobhártyára, amely emiatt a hallójárat felé kidomborodik. Ez a domborulat nem gömb-, hanem hurka alakú, mert a középrész kidomborodását a kalapácsnyél megakadályozza. A dobhártyára nehezedő nyomás követeztében összenyomódnak a dobhártya erei, ezért egyes területeken megszűnik a vérkeringés és szövetelhalás lép fel a dobhártyában, amely aztán átszakad és genny a nyíláson át ürülni kezd. A dobhártya átszakadása előtt a beteg gyermeknek szinte elviselhetetlenül erős fülfájdalma van, amihez nagyfokú hallásromlás, magas láz társul, a nyaki nyirokcsomók duzzadtak és érintésük fájdalmas. A beteg közérzete rossz, sápadt, elesett, gyakori a hányinger, hányás és a hasmenés.

A spontán dobhártya átszakadást követően a beteg megkönnyebbül, fülfájása rohamosan csökken, majd megszűnik, láztalanná válik, általános állapota javul és 3-4 hét alatt többnyire meggyógyul, a dobhártya-perforáció általában  beheged.  A  kezeletlen  heveny  gennyes  középfülgyulladás  komoly  szövődmények  kialakulásának veszélyét jelenti, kialakulhat heveny fültőmirigy-gyulladás arcidegbénulás, heveny gennyes belsőfül-gyulladás, vagy gennyes agyhártyagyulladás. Más koponyán belüli szövődmények is létrejöhetnek.

TÜNETEI: csecsemőknél fülhöz kapkodás, felsírás, fülfájdalom, a fülkagyló érzékenysége (1 éves kor alatt), láz, ritkán hőemelkedés, megvastagodott kifelé domborodó dobhártya, gyakran híg vagy sűrű gennyes fülfolyás, rossz hallás (amely lecsökkenhet 25-75 centiméter távolságból súgott beszédértésre vagy akár ez alá is).

Timpanometriai vizsgálat szolgál annak megállapítására, hogy van-e folyadék a fülben, van-e elegendő levegő a dobüregben.    A    mérés    eredményéből    lehet    következtetni    a    hallás    jóságára.

Nem elegendő magát a szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó hurutos állapot kezelése is. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.

TEENDŐK A GENNYES KÖZÉPFÜLGYULLADÁS ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN: A HELYES ORRFÚJÁS OKTATÁSA

• Az orrfújást nem kellő hatékonysággal végző kisgyermekeknél, - nátha esetén, - rendszeres orrváladék leszívás végzése az orrlégzés helyreállítására;
• Az orrleszívást megelőzően és követően a duzzadt orrnyálkahártya és még bennrekedt váladék miatt levegővételkor észlelt furcsa hang, a szörcsögés megszüntetésére érösszehúzó és váladékoldó orrspray használatával akár 4 héten át;
• Mindkét fül egyidejű melegítése az erős fájdalom mérséklése, a gyenge fájdalom megszüntetése, a középfül szellőzés javítása és a fül teltségérzés csökkentése érdekében. A fülmelegítés felgyorsítja a gyulladásos folyamat lezajlását és ezáltal lerövidíti a betegség időtartamát. A népi gyógyászatban nagyon elterjedt a forró sóspárnás fülmelegítés, amely a tapasztalatok szerint hatásos is. Az eljárás hiányossága viszont az, hogy többnyire csak az egyik fület melegítik vele, a sót felmelegítve gyakran túl forrón kerül a fülre és hamar kihűl. Ajánlott a gyógyszertárakban  kapható  gyógysapka  használata,  amely  az  említett  hiányosságokat  kiküszöböli,  egy-egy alkalommal kb. 20 percig, naponta 3 - 4-szer ajánlott a használata.

FONTOS TUDNI: A lázas gyereknek nem szabad a fülét melegíteni, őt minél előbb szakorvoshoz kell vinni.

KEZELÉSE: a betegség kialakulási folyamat aktuális állapotától függ. A kezdeti szakaszában felfedezett betegség gyógyulásához vezethet orrcsepp és megfelelő dózisban, a szükséges időtartamban (általában 10 napig folyamatosan) végzett - célzott, szájon át vagy injekciós készítmény formájában alkalmazott - antibiotikumos kezelés.

Előrehaladottabb állapotban észlelt, vagy az antibiotikus kezelésre nem reagáló, továbbfejlődő folyamat esetén elsődleges teendő a genny lebocsátása a középfülből, vagyis a dobhártya felmetszése(felszúrása) gyermek-fül-orr- gége szakorvos által. A paracentézist narkózisban kívánatos végezni, de mindenképp legalább gondos helyi érzéstelenítésben. A paracentézist követően az antibiotikus kezelés és orrcsepp adása folytatandó. Nagyon fontos tudni: a kialakult heveny gennyes középfülgyulladás a dobhártya felnyitása nélkül nem gyógyítható, mert enélkül a genny spontán áttörése előbb-utóbb bekövetkezik, s ez a szövődmények kialakulásának nagy veszélyét idézi elő.

VESZÉLY: Gyakran tapasztalható, hogy az antibiotikumos kezelés hatására a jellegzetes tünetek megszűnnek, de a beteg gyermek hallása nem javul, a gennyes középfülgyulladás nem gyógyul meg. Az un. "maszkolt otitis" (elfedett középfülgyulladás) esete áll fenn, ami azért nagyon veszélyes, mert szinte tünetek nélkül vezethet életveszélyes szövődményekhez. Éppen ezért nagyon fontos, hogy - ennek kizárására - a középfülgyulladás teljes gyógyulását gyermek-fül-orr-gégész, gyermekgyógyász és audiológus szakorvos ellenőrizze.

Orrmandula gyulladás

Az orrmandula gyulladás a nátha szövődményeként alakul ki, az orrfolyás kezdete utáni 3. héten. Az orrban, majd az alsó légutakban megtelepedő vírusok hatására termelődő, felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának kiváló terepe. A baktériumok a vírusokat követve megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt beszűkült orrjáratokban és az orral kapcsolatos pici üregrendszerben, elsősorban az arcüregben utat keresnek a további szaporodásuk számára.
A 3 évesnél fiatalabb gyermekek többnyire még nem képesek orrot fújni vagy orrfújásuk még nem kellően hatékony. A teljesen elmaradó vagy nem eléggé hatékony orrszívás, orrfújás eredménye az arcüreggyulladás, amely fájdalommal nem jár, csak fokozott orrváladékozást és orrdugulást okoz.

Főként óvodás korban gyakori a nehéz orrlégzést okozó és fenntartó orrmandula duzzanat. Ez sajnos nem csak légzési, hanem nyelési akadályt is okozhat, különösen akkor, ha a torokmandulák is megduzzadnak.

Az orrnyálkahártya felszínén található, állandó mozgásban lévő, csillószőrös védekező rendszer az idegen anyagokat, - így a baktériumokat is, - a hátrafelé lejtő orrüreg leghátsó részén található orrmandulához és a fülkürtnyílások felé sodorja.

Az orrmandula egy - a száj felőli betekintéssel nem látható, az orrgaratban elhelyezkedő, - piciny nyirokszerv, amelynek fontos szerepe van a gyulladások terjedésének megakadályozásában azáltal, hogy a kórokozókat összegyűjti. De maga az orrmandula is megfertőződhet és az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével a légutakba jut. A benne lévő váladék lecsorog a garatba, majd a lélegzés során beporlasztódik a légutakba. Átterjed a hangszalagokra. A rekedtség a hangszalagok gyulladását jelzi. Ha már a légcső is hurutossá válik, ez száraz köhögés formájában nyilvánul meg.

Az orrmandula megnagyobbodása akadályozza a fülkürtök működését, rontja a hallást.

A heveny orrmandula gyulladás hirtelen kialakuló orrdugulással és napokig tartó magas lázzal jár.

Az idült orrmandula-gyulladás nem jár lázzal, időnként hőemelkedést idéz elő, de a nyirokszövet duzzanata miatti tünetek fokozódásával jár. A krónikus orrmandula gyulladás főként az óvodás korban lévő gyermekeket érinti, a kisiskolás korúak számára már egyre kevesebb gondot okoz és a kamaszkor vége felé(12-13 éves kor körül) a megbetegedéssel már alig kell számolni, mert az orrmandula - normál esetben - fokozatosan visszafejlődik és egyre jelentéktelenebbé válik.

TÜNETEI: a fokozott orrváladékozás, az orrdugulás, a gennyes orrváladék, a magas láz. Gyakran köhögés és

melléküreg gyulladás is társul hozzá. A pangó váladék miatt gyermekünk nyitott szájjal lélegzik, - ami feltűnő, jellegzetes arckifejezést kölcsönöz neki, - szája kiszárad, horkolva alszik, éjjel többször inni kér. Előfordul az is, hogy hallása gyengébb, főként éjszaka többször köhög, figyelme lankadt. Étvágytalanság, nyugtalan alvás, nyűgösség és éjszakai bepisilés is velejárója lehet.

ORRMANDULA-MŰTÉT: elhatározása előtt nagyon fontos egy alapos kivizsgálás, amely az előzmények tisztázására és az arcüreg és középfülek állapotának vizsgálatára terjed ki.

KEZELÉSE: a betegség állapotától függ. Az enyhébb tüneteket produkáló krupp betegségnél elegendő a nátha esetén alkalmazott  orrcseppes váladékoldó kezelés, sok meleg folyadék bevitele, méz és C-vitamin fogyasztása.

A súlyos állapotú kruppos gyermek feltétlenül kórházi kezelést igényel, amelynek során ugató köhögése - a kórházi kezelés hatására - a javulás jeleként, hurutos köhögésbe megy át.

Arcüreggyulladás

Az arcüreggyulladás a nátha szövődményeként alakul ki. Ha a szervezet ellenállóképessége legyengült és emiatt a nátha 1 hét alatt nem gyógyul meg, akkor szövődmények léphetnek fel. A 2-3 hétig is eltartó, elhúzódó náthához - erre hajlamossá tehet a duzzadt, váladékozó orrnyálkahártyát előidéző allergiás nátha is, - gyakran kapcsolódik láz és gyermekünknél alattomos gócként viselkedő - fájdalommentesen, gyakran ismétlődő orrfolyást és a szűnni nem akaró köhögést okozó, - arcüreggyulladás. A gyermekorvosnál náthás és köhögős panaszokkal jelentkező gyermekek tüneteire gyakran az arcüreggyulladás okozta arcüreghurut és a hörghurut együttes jelenléte ad magyarázatot.

Az arcüreg normális állapotban száraz, légtartó és nyálkahártyájának védelmi rendszere a kivezető nyílás felé hajtja a bejutott kórokozókat. Az arcüregek az orrüregben található félhold alakú nyílásba nyílnak.

Mivel az arcüregek nyílása az arcüregek alsó részénél magasabban helyezkedik el, ezért a náthás gyermek orrüregében elszaporodó kórokozók az orrüreg és az arcüreg közötti pici nyíláson át az orr melléküregekbe jutnak, ahol a nedves, meleg környezetben létrejövő váladékpangás következtében elszaporodnak. Az orrba csak olyankor kerülnek vissza, ha az arcüreg színültig megtelt váladékkal és túlcsordulva ürül egy kevés belőle, vagy éjszakánként, amikor gyermekünk vízszintes testhelyzetben fekszik és ezért a fertőzött váladék az összekötőnyíláson át visszacsoroghat az orrüregbe, de önmagától az arcüreg kiürülni nem képes, ezért feltétlenül szükséges ehhez orvos segítsége.

• A tartós gyulladás károsítja az arcüreg nyálkahártya - kórokozót eltávolító - védelmi rendszerét. Folyamatossá válik a váladéktermelődés az arcüregben, ami aztán az orrüregbe jut. A kórokozókkal telített váladék az orrüregből hátrafelé csorog az orrmandulák irányába, és mikroszkópikus cseppek alakjában a lélegzetvételek során beporlasztódik a gégén át a légcsőbe, hörghurutot okozva. Eközben van lehetősége arra is, hogy a fülkürtön át bejusson a középfülbe.
• Ha a félhold alakú nyílás az orr-nyálkahártya gyulladása következtében megduzzad, az arcüregek elzáródnak. A bennük termelődő folyadék felgyülemlik és - az orrgaratban normális körülmények között is jelenlévő baktériumok hatására elgennyed. Az arcüreg elzáródását feszülő fájdalom jelzi, amely az érintett oldali arcüreg megnyomására tovább fokozódik.
• A gyermekkorúak hajlamosabbak az arcüreggyulladásra a felnőtteknél, nem csak a koruk miatt, hanem az anatómiai méreteik miatt is.

AZ ARCÜREGGYULLADÁSRA HAJLAMOSÍTÓ TOVÁBBI TÉNYEZŐK:

• az orrsövényferdülés,
• az orrpolipok,
• az arcközépcsontok rendellenességei.

TÜNETEI: kezdetben a nátha ismert tüneteivel azonosak, mint az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Később az orrból sűrű, nehezen kifújható, nagyobb mennyiségű zöldes - sokszor jellegzetesen féloldali, de nem ritkán kétoldali - gennyes váladék ürül, hőemelkedéssel vagy alacsony lázzal, rossz közérzettel, tompa, elhúzódó fejfájással (kisgyermekeknél gyakran hiányzik), gyulladt arcüregoldali fogsorfájdalommal kísérve. A fokozódó nyomás intenzív fájdalomként jelentkezik a gyulladt arcüregekben, arcfeszülést okozva, különösen a reggeli ébredést követően. Éjszakai köhögést, köhögési rohamot idéz elő. Hányás is előfordulhat a lenyelt váladék következtében.

Az arcüreggyulladás legtöbbször spontán, szövődménymentesen gyógyul, de hatékony kezelés nélkül a gyógyulás több hétig is eltarthat. Kedvezőtlen esetben jóval a nátha lezajlása után is okozhat problémát. Gyermekkorban az orrmelléküregekben létrejövő gennyedés - a rostasejtek, rostacsontok gyulladása miatt, - magas lázat és a szemek közötti ill. orrgyök körüli fájdalmat is okozhat. A rostacsontok gyulladása komoly veszélyt jelent, mert a fertőzés kiterjedhet az agy felé is, agyi érelzáródást, agyhártyagyulladást vagy agytályogot okozva. Láz jelentkezése esetén keressük fel gyermekünkkel feltétlenül a gyermekorvost.

LEHETSÉGES SZÖVŐDMÉNYEI:

- a környező szövetek felé haladva átterjed:

• a szemüregbe,
• a környező csontfalakba,
• gyermekeknél a fogcsírák gennyesedését okozza,
• a vérárammal továbbterjedve a koponyaüregbe jut, ahol életveszélyes fertőzések alakulhatnak ki.

A KEZELÉS CÉLJA: a szabad orrjáratok biztosítása, az orrüregből a baktériumok kiirtása és a gyulladásos váladék kifolyásának biztosítása.

EHHEZ ALKALMAZHATÓK:

• orrhygiéne (ismételt alapos féloldali orrfújás),
• orrcseppek (az orrfújás vagy leszívás után az orrüregbe porlasztott élettani sóoldat átmossa az orrjáratokat),
• dohányzásmentes környezet biztosítása,
• légkondicionált környezet kerülése,
• egyenletes meleg (a fej bekötése éjszakára, meleg só, villanypárna helyezése a fájó arcfelületre),
• antibiotikumok (10-12 napos antibiotikus kezelés),
• tüneti szerek (láz- és fájdalomcsillapítók),
• kamillateás, mentholos vagy eukaliptuszolajos inhalálás az arcüreg kivezető résének megnyitásához (ügyelve arra, hogy gyermekünk inhalálás közben soha ne maradjon egyedül és ne hajoljon olyan közel, hogy a gőz a nyálkahártyáját megégesse, mert ez amellett, hogy fájdalmas, a gyulladás fokozódásához is vezethet),
• az arcüreg elülső fala és homloküreg infralámpás melegítése (segít oldani, elfolyósítani a váladékot, de ne vigyük túlzásba ezt, mert a nyálkahártya duzzanat mérséklődése helyett a gyulladást fellobbanthatja),
• arcüreg öblítés (ha a panaszok súlyosak és a konzervatív kezelés nem használ),
• az arcüregben felgyülemlett genny leszívása, vagy hagyományos felszúrása,
• az orr melléküregek sebészi feltárása műtéti úton (csak szövődmény esetén kerül sor gyermek orr-fül-gége  szakorvos által, gyermekeknél ritkán kerül rá sor).

Krupp

KIALAKULÁSA:

A gége gyulladását felső légúti vírusfertőzés - ritkábban bakteriális fertőzés - váltja ki, amely az őszi-téli időszakban kruppot idéz elő csecsemő- és kisgyermekkorban a kruppra hajlamos gyermekeknél. A vírusfertőzés okozta gyulladás lázzal, nyálkahártya duzzanattal, vörös torokkal jár, s ennek hatására a kisgyermek - a felnőttekéhez képest amúgy is szűkebb - gége átmérője beszűkül, ezért a korábbinál nehezebben kap levegőt, belégzési nehézség áll elő nála. Csecsemőknél a gége 1 mm-es körkörös duzzanata már 70%-os keresztmetszet szűkülést idéz elő, ami nehezített belégzést okoz. A krupp a csecsemők és kisgyermekek betegsége, mert nekik még kisebb keresztmetszetűek a légútjaik és ezt a nyálkahártya duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. Leggyakrabban a fél éves és 3 éves kor között fordul elő. A kruppra hajlamos gyermekek 5-6 éves korukra ezt kinövik. 12-14 éves korban a légutak átmérője már elég nagy a szükséges légcsere biztosításához és az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusokkal szemben. Ezért felnőtt korban már nagyon ritkán fordul elő. A legsúlyosabb tüneteket általában az influenza vírusok okozzák.

MEGJELENÉSE:

A száraz, hangos, jellegzetesen ugató köhögéssel járó kruppos rohamok általában éjjel, a kora hajnali órákban kezdődnek teljesen váratlanul, minden előzmény nélkül. A kruppra hajlamos gyermekeknél (pl. allergiásoknál) a megfázások alkalmával többször ismétlődhet. Akár 2-3 napig is eltarthat. A kruppra való fogékonyságban szerepet játszik a genetikai tényező, a hajlam, mert egyes családokban jóval gyakrabban fordul elő. Ezenkívül az időjárás is, mert ködös éjszakákon jóval gyakoribbak a kruppos rohamok.

TÜNETEI:
Száraz, hangos, kapkodó, esetenként sípoló, nehezített belégzés, ugató köhögés, rekedt sírási hang, sápadtság, nyugtalanság, zihálás, öklendezés, esetenként hányás, súlyosabb esetben az ajkak és környéke elkékülése az oxigénhiány jeleként, fulladás.

FOKOZATAI:

A kruppnak különböző fokozatai vannak a legenyhébbnek minősülő rekedt hangtól (amit a légcső hangszalagok alatti duzzanata okoz) a legsúlyosabb, már intenzív osztályos felvételt és ellátást igénylő életveszélyes állapotig.

VÉDŐOLTÁS: NINCS ellene.

Teendők a kruppos roham esetén:

•  Kisgyermekünk megnyugtatása, mert az ijedtség, sírás csak tovább ront a kialakult helyzeten;

•  A  gégeduzzanat  csökkenését  előidéző  hideg  párás  levegő  biztosítása  (a  meleg  párás  gőzölés  csak  ronthat  a tüneteken). Ha lehetséges a gyermeket azonnal hűvös, párás, szabad levegőre kell vinni, ablakot kell nyitni, mert többnyire már ettől mérséklődik a rohama;

•  A kruppon már átesett gyermekeknél ajánlatos egy ultrahangos hideg párásító berendezést beszerezni és ezzel Salvus vizet, vagy vízben feloldott, steril fiziológiás sóoldatot - amely minden köhögésre jó hatású, - porlasztani szobájuk levegőjébe;

•  A még rácsos ágyban alvó, kruppra hajlamos csecsemőknél a hideg párás levegő biztosítható az ágyat oldalt és felül befedő nedves lepedővel is;

•  A nagyon rossz állapotban lévő vagy a kezelésre nem javuló gyermeknél kalcium, antihisztamin készítmény adható, vészhelyzetben beadható a receptköteles, szteroid tartalmú kúp, de ezt követően azonnal - ha szükséges mentővel - kórházba kell vinni a gyermeket azért, hogy vénásan kapjon gyógyszereket és speciális inhalációs szereket;

•  A súlyos állapotú gyermeket azonnal kórházba kell vinni, azért, hogy az intenzív osztályon intubálják és géppel lélegeztessék